Dr. Balogh Zsolt - Alapjogok

Dr. Balogh Zsolt - Alapjogok
134/1984 BH
www.mkab.hu - minden rajta van, a Comlex nem teljes
Vicc: "Mi a közös a törvényekben és a parizerben? - Csak akkor lehet szeretni, ha nem firtatjuk, hogy készül."

Az alkotmánybírósági határozatok felépítése

➢ fejléc - melyik hatáskörben hozta, esetleges különvélemény, párhuzamos indoklás megnevezése
➢ rendelkező rész - érdemi döntés (mitcsinált: megsemmisít, elutasít stb.), itt határoz meg alkotmányos követelményt, alkalmazási tilalmat, a Közlönyben való közzététel kijelentése
➢ indoklás - az indítvány ismertetése (ki és mit mondott), jogszabály-ismertetés (alkotmányból – mely szakaszra hivatkozik, a vizsgált jogszabályt is idézi - esetleg egyéb alkalmazott jogszabályt), érdemi indoklás (az üggyel összefüggő egyéb ABh-k felemlegetése,a konkrét indoklás és érvelés)
➢ dátum, aláírások
➢ különvélemény
➢ párhuzamos indokolás
➢ belső ügyszám: 1282 (az adott évben az 1282. indítvány) /B (jogkörének megjelölése az AB tv. alapján) /1991 (a beadás éve)
➢ külső ügyszám - közlönyi szám: a Magyar Közlönyben új számot kap (közzé kell tenni a megsemmisítést és egyebeket is lehet): 34/1991 (a közlönyben feltüntetik a belső ügyszámot isa döntés végén)
➢ az ABh száma után zárójelben van az AB A 1992 131, 142 - ez az éves fekete kötet (döntvénytár) évszáma, kezdőoldalszám, idézett szakasz oldalszáma (a konkrét döntésen belül)
➢ u.e. érvényesül az Alkotmánybírósági Közlöny estében: 1992. január 2. ez az AB saját közlönyére utal, a januári szám második oldalára

Az alapjogok fogalmi megközelítése

➢ alapjogok nemcsak azállampolgárokat illetik, hanem minden természetes személyt - ezért az állampolgári jogok nem azonosak az alapjogokkal
• alapjog megillethet jogi személyt is
• állampolgári jog - pl: választójog - nincs minden állampolgárnak (kiskorú)
➢ az alkotmányos jogok sem jó megközelítés, mert az Alkotmányban más egyéb jogok is vannak, melyek nem alapjogok (pl: ogy.-ről szóló rész)
➢ Alk. XII. fej.Alapvető jogok és kötelezettségek - több olyan jog is itt szerepel, mely a klasszikus felosztás szerint nem tartozik ide
➢ alapjog: a jogrendszer alapjairól van szó - a fogalom a németektől származik (1849-es frankfurti alkotmánytól kezdve), ilyen a holland, spanyol, portugál
• az AB beleérti ezekbe a klasszikus szabadságjogokat, noha nincs említve az alapjog kifejezés
• az Alk. önkormányzatialapjogokról is szól, de ez valójában hatáskör, mely az autonómiát biztosítja
➢ alapjog - emberi jogok szinonimák (emberi jogot a nemzetközi deklarációk használják, pl: ENSZ alapokmánya)

Alapjogi elméletek

➢ természetjogi felfogás: ember sérthetetlen és veleszületett jogai: élet, szabadság, tulajdon - melyek a természetből erednek, alkotmánytól függetlenül léteznek
➢ moralista felfogás:alapjog fogalmat használ - erkölcsi kategóriák alakulnak át jogszabállyá, alapjog mögött morális parancs áll (élet - Ne ölj!, tulajdon - Ne lopj! stb.)
➢ pozitivista felfogás: alkotmányos jogok kifejezés - a jogok az alkotmányból erednek, ha nincs benne akkor nem létezik - az állam privilégiuma ilyeneket adni és elvenni
➢ nemzetközi jogi felfogás: emberi jogok fogalmát használja - a jogokbiztosítása a II VH végétől terjed el nemzetközi dokumentumokkal és ezektől veszik át az újonnan létrejövő alkotmányok
➢ alanyi jog: közvetlen kikényszeríthetőségre utal - érvényesítheti jogát, ehhez nincs külön feltétel
• alapjogoknak van alanyi jogi oldala: szubjektív lehetőségem van élni vele (véleménynyilvánítás - jogom van beszélni; egyesülési jog - jogom van egyesületet alapítani)
• objektívintézményvédelmi oldal: az állam azon kötelezettségei, melyeknek teljesülni kell, hogy a joggal lehessen élni (törvényt kell alkotni róla - az Alk.-ban benne van a felhatalmazás, pl.: támogatni kell egyházakat)
➢ Alkotmányban vannak olyan jogok melyek nem alapjogok, hanem egyéb alkotmányos jogok
• nincs olyan védelme mint egy alapjognak, de van alkotmányos védelme - pl.: munkanélküliek...