sgeg

28. Magyarország gazdasági-társadalmi helyzete a második világháború előtt


A Horthy-rendszer jellege:

• Parlamenti demokrácia elvileg
• Választási cenzus (felnőtt lakosság 27-29%-aválaszthatott)
• Nincs parlamenti váltógazdaság
• Egységes Párt (KNEP + Kisgazdák) (1922-34), Nemzeti Egység Pártja (35-39), Magyar Élet Pártja (1939-)
• A kinevezés a kormányzótólMagyarország gazdasága:

• Trianon hatása
• Nyersanyaglelőhelyek elvesztése
• Erdőségek elvesztése
• Mezőgazdaságban fordított helyzet: ki tudja elégíteni az itthoni szükségleteket,majd export a 30’s-tól: gabonatermesztés
• 1920: a földterületek fele kötött birtok (arisztokrácia + egyház tulajdona): nem kerül be a kereskedelembe; nem tudtak kölcsönt felvenni, nem tudtákeladni a földeket, nincs kess gépesítésre: külterjes gazdálkodás, emberi munkaerő
• nagybirtok (1000 hold), parasztbirtok (0-200), középbirtok terhelhető
• több mint 50% mg-ból él

Amagyarországi utak:

• vasút a legfontosabb, de ugye Trianon
• kevés aszfaltút, inkább makadám ( kevés teherautó és ált. autó

Hírközlés, tájékoztatás:

• posta: pontos, gyors
•1930’s: Magyar Távirati Iroda (Kozma Miklós)
• magyar ipart világhírűvé tevő találmányok ezen a területen:
• tudományos eszközök, haditechnika

Külker.:

• 1920 után kilépés a világpiacra,no védettség
• banki rendszer kialakítása szükséges, önálló pénz
• MNB (1924), pengő
• A pengő a gazd vilválság idején is viszonylag stabil marad (1,4 pengő = 1 márka)

Gazd-ifellendülés az 1930’s-ban:

• 30’s: külpoli összeköttetések megszervezése: No, Olo, Ausztria
• 38: győri fegyverkezési program (gazdaságélémkítés), MÁV fejlesztése, harckocsigyártás, tűzerőnövelése: békepontok megszegése; Taurus gumigyár
• 38-39: Mo. kilábalt a gazdasági válság következményeiből
• munkahelyteremtés állami megrendelésekkel
• infrastruktúra fejlesztés;...