Hórvat

1 Fõnévragozás [szerkesztés]

Négy ragozási osztály van és hét eset, számos rendhagyó alakkal. Íme négy szabályos ragozású fõnév, két, a legtöbb fõnevet tartalmazó ragozási osztályból:

Nyelvtani eset |Hímnem |Semlegesnem |Nõnem | | |élõ |élettelen |egyes szám |többes szám |egyes szám |többes szám | | |egyes szám |többes szám |egyes szám |többes szám | | | | | |Alanyeset |jelen ’szarvas’|jeleni |izvor ’forrás’ |izvori |selo ’falu’ |sela |žena ’nõ’ |žene | |Birtokos eset |jelena |jel?n? |izvora |izv?r? |sela |sel? |žen? |žén? | |Részeshatározó eset |jelenu |jelenima |izvoru |izvorima |selu |selima |ženi |ženama | |Tárgyeset |jelena |jelene |izvor |izvore |selo |sela |ženu |žene | |Megszólító eset |jelene! |jeleni! |izvore! |izvori! |selo! |sela! |ženo! |žene! | |Eszközhatározó eset|jelenom |jelenima |izvorom |izvorima |selom |selima |ženom |ženama | |Határozói eset |o jelenu |o jelenima |o izvoru |o izvorima |o selu |o selima |o ženi |o ženama | |Megjegyzések

1. A hímnemû élõlények neveinek egyes szám tárgyesete a birtokos esettel azonos, miközben a hímnemû életteleneké az alanyesettel azonos.
2. A többes szám birtokos esetének végzõdése hosszú -a. Fõleg ezkülönbözteti meg az egyes szám birtokos esettõl.
3. A tárgyeset nemcsak a tárgy esete, hanem egyes határozóké is, mint például a mozgást kifejezõ igéknek alárendelt helyhatározóé: On ide u grad. ’A városba megy.’, szemben a mozgást nem kifejezõ igéknek alárendelt helyhatározóval, amelynek esete az elöljárós eset: On živi u gradu. ’A városban él.’
4. Az eszközhatározó eset élettelen fõnevekkelelöljárószó nélkül használatos: Rezam kruh ovim nožem. ’Ezzel a késsel vágom a kenyeret.’. Élõlényekkel a s(a) elöljárószót használják: On se šeta sa suprugom. ’Feleségével sétál.’

2 A melléknév [szerkesztés]

1 A melléknevek fajtái [szerkesztés]

5. minõségjelzõ melléknevek: dobar, dobra, dobro ’jó’, jutarnji, -a, -e ’reggeli’
6. anyagot kifejezõ melléknevek: drveni, -a, -o ’fából való’7. birtokos melléknevek: èovjekov, -a, -o ’az emberé’, babin, -a, -o ’a nagymamáé’.

2 Rövid alak és hosszú alak [szerkesztés]

A mellékneveknek kétféle formája létezik, a rövid és a hosszú. A rövidre a hímnemben mássalhangzóra végzõdõ egyes szám alanyeset jellemzõ, a hosszúra – az -i végzõdés ugyanebben az esetben:

8. bratov ’a fivéré’ – rövid alakú melléknév
9. hrvatski ’horvát’ –hosszú alakú melléknév

Majdnem minden minõségjelzõ melléknévnek van rövid és hosszú alakja is. A hosszú a rövid alakhoz hozzáadott -i-vel képzõdik: bogat > bogati ’gazdag’. Ezek esetében a rövid alakot határozatlannak is nevezik, a hosszút pedig határozottnak. Ennek a magyarban a határozott névelõvel használt melléknév felel meg. Példa: Bili su dva èovjeka; jedan je bio siromašan, a drugi –bogat; siromašni je šutao, dok je bogati mnogo prièao. ’Volt két ember; az egyik szegény volt, a másik gazdag; a szegény hallgatott, ellenben a gazdag sokat beszélt.’

Határozatlanként és határozottként is használják azokat a mellékneveket, amelyeknek csak egy alakjuk van. Ilyenek a birtokos melléknevek (csak rövid formájuk van), és a -ski, -nji és -ji-re végzõdõ melléknevek, amelyeknek csak hosszúalakjuk van. Ide tartoznak a melléknevek középfokú és hasonlító felsõfokú alakjai is (lásd lejjebb).

3 Fokozás [szerkesztés]

A középfokot a következõ végzõdésekkel fejezik ki:

10. -ji, -ja, -je, amely a melléknév végsõ mássalhangzóját palatalizálja:
11. egytagú, hosszú magánhangzós melléknevek: mlad ’fiatal’ > mlaði ’fiatalabb’
12. kéttagú, -ak, -ek, -ok végûmelléknevek: kratak ’rövid’ > kraæi
13. -iji, -ija, - ije:
14. egytagú, rövid magánhangzós melléknevek: star ’öreg’ > stariji
15. két- és többtagú melléknevek: hrabar ’bátor’ > hrabriji ’bátrabb’, jednostavan ’egyszerû’ > jednostavniji

Az összehasonlítás szerkezete: Marko je stariji od Ivana. ’Marko öregebb Ivannál.’

A hasonlító felsõfok alakját a középfokú alak elé tett naj-...