Cuentos mayas

Jump’éel sajak tsikbal X-Cristina Leirana Suuta’an ich maaya tumen: J-Martiniano Pérez Angulo yéetel X-Patricia Martínez Huchim -¿Kux túun le kisino’, yaana máax u yoojel jump’éel tsikbal tio’ola’ kisin? -Ku seen k’aatchi’ tik Joaquín: ba’ale’, laaj jok’o áalkabi’. Tumen le kisino’ jach ku ts’a’ik saajki. Jebix sáansamalile’ tie’ chinil k’iino’ u na’ Jóaquine’ yéetel muk’ul muk’e’ tioksa’ yaanalle tixja’o’, maj ch’en u ch’ukti’ ki’ tia’al u yilik u yichkil. Min uts tich u yila’al beey juntúul paal k’uk’ul yich taak. Yaan k’iine’ ku tsikbatike’ ma’ jach ki’ le ichkilo’. Ba’ax jach uts tu xikin u yu’ubike’ leti’ u tsikbal le u yéet paalalo’obe’: Tsikbata tie’ wa ku ts’ik bin u ja’ u yich pek’ tu yiche’ je u páajtal u yilik le pixano’obo’, ba’ale’ wa ku sajaktale’ ku p’aata toot. U chiich ulaak’e’ anchaj u yet x-ch’úupale’ kim le ka’at cho’ob ta’ab tu pool, ma’aj pajchaj u nuup’ik tu winklaj tu ka’ateni’. Joaquine’ yaan ka’ach u ja’asajoolaj: juntúule’ ku jeek’atke joonaj tu’ux ku wenlo’, ba’ale’ múun k’alik le ken u k’áat ti’, chen le ken naakak yoole’ ku k’alik. Uláak’e’, ku k’exik u kuuchil u ba’alo’ob. Le ken xi’ik le paal u ch’aa u xaanabe’ –ku jach k’aaja ti’e’, tu tsel ukuuchil ju’unoobe’ tii u ts’aami’, baale’ mina’ani’. Muun xantale’ ku yiilik yaana tu’ux ku wenlo’. Yaan k’iine’ ku táakik tie’ u ju’unil ts’iib le beelik ku paachikuntik u ts’iib. Joaquine’ ku k’as tuukultik juntúul alux k’at le máax ku mentik u yóolalo’, tumen tuuláakal yoojle’ jach uts tu yicho’ob u oolintiko’ob máak. Bey xan yaan juntúul xik’nal kaan ku jóok’o k’áak tu chi’, ku ch’eenetikJoaquin, tu’ux ku yooko sáasi. Mix juntéen tu cha’aj u yiila’ tumen le paalo’, chen u yoochel ku yéesik ti’ tu yaam le ja’asobo’. Jun téenake’ tu túuba’ k’áak’ chen tia’al u yéesik ti’e’ tia’an tu táan juntúul jach jaaj xik’nal ka ku túubik k’áak’. Wa Joaquin ku yáalkab uti’al u jop’tal chan joonaje’ le ba’alche’o’ séebaki ku táakikuba’. Ku ya’alik beya’: ¡Chin! ¿bix keen, bin in jajkuntik le ba’ala’ ti’in wéetailo’ob? Mix le ti’e túubi k’áak kaano’, mix le áaluxo’ mix le ja’asa’óol ik’ ku jáasik u yóol Joaquine’: u jaajile’ mi ju pájtal u yáalale’ tak u biskuba yéetelo’ob. Tak tu yanta ti’e jump’éel k’ajlay, jump’éel ba’al u tsikabate’ ken jóok’o’ báaxal, ba’ale’ mix juntúul le jaasa óol ku cha’ak u yíilalo’. 1

Wa ka wile’, juntúul ba’al ku ja’asik u yóol Joaquine’, le ti’e’ kisino’:leti’e’ u yooje jach ku chikpaja’ ti’e’. Tu kúuchil ichkil te’ ti’a’an jump’éel chan jooli’, ti ku táakikuba’; ti’ ku ch’eenebi’. Ku ketlam iichtik: “kexi muu na’atik wa sajken ti’”. U Jáajile’ ma’ kíimak u yóol anik tu jun yéetel le kisinno’: le béetike’ tak u yu’ubik bix úuchak yéetel u jóok’ol ja’asajoolob chikpajan ti’, bin yanti’ u yóolal u kaxantik u chíikul u ti’a’al u jóosik, bey xan utojolch’intik; ba’ale’ tu ch’a’aj suulak u tsolik le ba’ala úuchan ti’. Bailili’, ku payalchi’ ichil tu kúuchil ichkile’; ba’ale kisine’, mantats tan u yu’ubik payalchi’o’ob, ma’ tu ch’a’aj u bel u ti’a’al u binel. Ka kaaj u nak’ u senkech’ u saak’il u pool, menta’an ti’ tumen uuk’e’, Joaquine’ tu tuklaj bin t’aan tu táan... U na’e’ ma’ tu na’atik ba’axten, bix bejla’e’ leti’ tan u bin ichkil ma’ u ya’ala ti’;ba’ale kíimaknajchaj, bey xan líik u yóola; ka tu tuklaj ma’alo’ob ma’ u yáantal ba’atebil sáansamal, yéetel mix máak. T’onokbaj ch’eneeb tu jool pak, Joaquine’ tu jets’a u páakat kisine’, ka tu ya’alaj ti’: Teche’, bejla’e’ yaan a p’atik u k’asil a pixan u ti’a’al a suutkaba ch’o’... jump’éel ts’oya’an ch’o’ kimen ti’o’lal wi’ij... naap’an ti’e’ chan joola’ ma’ jaanaki’. Kaaj maan jun súutuke’ tutuklaj beya’: ka’ap’éel chan iich yéetel chowak méexo’ob ku ketlan iichtik. Jach kíkímak u yóolal, tu yáalaj beya’, tumen bejla’e’ yan túun ma’alob kajlay. “Bailili’, teche’, beeyech ch’o’e, chen tene’ kin tuklik beeyech kisine’”... Bejla’e’ ku xáantal tun yichkí. Tajmuk ku jaaxik u yok, ku jíit’ik u jujuntunil u tuukul, bin yan u tsikbatik ti’ u yéetailo’ob; bey xan ku tus méentik le...